1. Áll a baba, áll, mint a gyertya szál,
Ha elfárad, úgy elröppen, mint a kismadár.
2. Áspis, kerekes, utifüves, leveles, A mondóka ritmusára köröker rajzolunk
Bibola, bibola, pacs, pacs, pacs. a gy. tenyerébe, az utolsó sornál belepaskolunk.
3. Cicuska, macuska,mit főztél Katuska?
Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát
Két tenyerünkkel simogatjuk a gy. arcát, majd kavargatunk a tenyerén –
Ide raktam, oda raktam,
Begyűrjük két kezét és jobbra, balra lendítgetjük a tenyerünk között
utoljára jól bekaptam! Hamm!
Majd úgy teszünk, mintha az öklét meg akarnánk enni
4. Süssél, süssél rétest, tégy rá cukrot, édest,
Aki eszi, az a lány, soha se lesz halovány.
Ha kisül a tepsi, gyere gyorsan vedd ki,
Ha nem mozogsz szaporán, odaég a vacsorám.
5. Süti süti pogácsát, apának, anyának
Sóba, vízbe az apjának, tejbe, vajba az anyjának.
A gyerek kezét fogva tapsoltatjuk két kis tenyerét maga előtt. Sóba- tól jobbra,
tejbe-től balra.
6. Szita, szita sűrű szita, ma szitálok, holnap sütök neked egy kis cipót sütök.
– jobbra, balra szitáló mozdulat, a gyerek kezét fogva
Megzsírozom, megvajazom, – a tenyér mindkét oldalát megsimítani,
mégis mégis neked adom! – összecsukjuk ökölbe a tenyerét,és felé tartjuk.
7. Tapsi baba tapsi, mit fog mama hozni?
Piros csizmát, harisnyát, abba fog a kis Sárika futni, futni, futni.
/A nevet mindenki behelyettesítheti a gy. nevével, ezt nagyon szeretik a kicsik /
8. Töröm töröm a mákot, sütök neked kalácsot,
Ica tolla motolla, neked adom Sárika
/ Tenyerünkbe fogjuk a gy. ökölbe szorított tenyerét és a sajátunkkal ütögetjük, v. mindkét öklét összeütögetjük./
9. Jár a baba, jár, mint a kis király,
Szedegeti a lábát, koptatja a bocskorát.
10. Jár a baba, jár, mint a kismadár,
Édesanyja karosszéke nem messze van már.
11. Lóg a lába lóga, nincsen semmi dóga,
Hogyha dóga volna, a lába nem lógna
A gyereket összekulcsolt tenyerünkre ültetjük és előre hátra hintáztatjuk.
12. Hej Gyula, Gyula, Gyula, A gy. szemben atérdünkön ül, és két kezével egyszerre
a térdét ütögetjük.
Szól a duda, duda, duda, Két kézzel a hasát,
Pest, Buda, Buda, Buda, Két vállat megérintjük,
Pattogatott kukorica Fejet ütögetjük játékosan.
Lovaglás, hintáztatás, táncoltatás
13. Az én lovam hintaló, hátán piros takaró,
Tarka háta fényes, áll a hintaló,
Vágtass, vágtass hintaló, hintalovon szállni jó.
Szőnyeg a te réted, vágtass hintaló.
Térdre ültetve hócogtatni, gyorsan, lassan váltakozva a szövegnek megfelelően.
14. Gyí, paci paripa, nem messze van Kanizsa,
Odaérünk délre, liba pecsenyére.
15. Cini,cini, muzsika, táncol a kis Zsuzsika
Jobbra dől, meg balra dől, tücsök koma hegedül.
Jobbra balra mozgatni testsúly áthelyezéssel, derekánál, nagyobbakat kezénél fogva.
16. Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek!
Páros lábon ugrálás helyben kézfogással, nagyobbaknál önállóan, tovahaladással is lehet.
17. Hopp mókuska, mókuska, vékony karcsú Mariska,
A verebek tánca, szoknyátoknak ránca.
Most jöttünk az erdőből, a zöld erdő mezőből,
Addig szökdécseltünk, még idáig értünk.
Itt is szintén ugráló mozgások helyben, vagy tovahaladással.
18. Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet,
Sósat, sósat, jó ropogósat,
Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz éhes lesz.
/ bármilyen ritmusos mozgást végezhetünk, térdre ültetve, vagy járás közben is./
19. Weöres S. Béka a fa tövén
Béka a fa tövén, ezeréves, csoda vén.
Ugrik a kövön át,
Keresi a vacsorát.
Nem kell neki libamáj,
Szúnyogokra foga fáj.
Nem kell neki tele tál,
Bogarakat vacsorál.
20. Cirmos cica haj, hová lett a vaj,
Ott látom a bajuszodon, most lesz neked jaj.
21. Ha én cica volnék, száz egeret fognék,
De én cica nem vagyok, egeret sem foghatok.
22. Csiga biga gyere ki, ég a házad ideki
Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad.
23. Csiga biga told ki szarvadat,
két kéz mutató ujját a fejünk két oldalán felfelé, toljuk,
ha nem tolod összetöröm házadat !
majd vissza húzzuk és mindkét lábunkat
váltva a talajhoz ütögetjük.
24. Kis egér, kis egér, minden lukba belefér,
Belefér, belefér, hiszen azért kisegér.
25. Egérke, fehérke, beszaladt a vetésbe,
Te fürge menyétke uccu neki, te érd be!
26. Eresz alól fecska fia ide néz, oda néz Kezünket homlokra téve j.b.-ra nézrgetünk
Van e hernyó, hossszú kukac,ízesebb, mint a méz. hernyó mozg. utánz. kézzel
Csőrét, nyitja már,buzgón, szaporán. Ujjakat nyitogatni,zárni,
Kis bendőbe mindenféle belefér igazán. Hasunkat körkörösen simogatni
26. Pici fészken a tojás,
Pici, mégis óriás.
Onnan kel ki majd a kakas,
Lészen lángtaréja magas. Kukurikúú!
27. Öreg kutya sétál, füle farka szétáll.
Etetője mázas bögre, itatója mély tál.
28. Öreg kutya vakk vakk vakk, ha nem muszáj, nem ugat.
Kicsi kutya vekk vekk vekk, csihol, csahol, bereked.
29. Kipp kopp kalapács, kicsi kovács mit csinálsz?
Sárga rezet patkolok, arany szeggek szegelem.
Uccu kovács kapj fel rája, úgyis te vagy a gazdája.
30. Nincs szebb madár mint a lúd, nem kell neki gyalogút.
Télbe, nyárba mezítláb, úgy kíméli a csizmát.
31. Mackó, mackó ugorjál, mackó, mackó forogjál,
Tapsolj egyet, ugorj ki.
32. Kicsi járom, kis ökör, most fogják be először.
Most fogják be először, még ma mindent összetör.
33. Hosszú lábú gólya bácsi, mit akar kend vacsorázni?
Békacombot brekeke, ugye bizony jó lenne?
34. Ez a ló hintaló, kisgyermeknek ez való,
Mikor útnak eredtem, friss szénával etettem.
Hűs forrásból itattam, azért táncol alattam.
35. Húzz, húzz engemet, én is húzlak tégedet,
Amelyikünk elesik, az lesz a legkisebbik.
36. Pista bácsi fát fűrészel, elboldogul a fűrésszel.
Húzza, tolja, húzza tolja, most a bükkfát darabolja.
37. Tekerem, tekerem az orsót, Tekerő mozdulat,
Töröm, töröm a borsót. Két ököl összeüt.
38. Lassan forog a kerék, mert a vize nem elég lassú tekerő mozdulat
Gyorsan forog a kerék, mert a vize már elég. gyorsít a tekerés
39. Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni,
Tekeredik a rétes kígyó akar lenni,
Kis kis kígyó tekeredj a fára,
Kis kis kígyó, tekeredj a fára.
40. Ez a malac piacra megy, ez itthon marad. / Hüvelyk ujjal kezdjük/
Ez kap finom pecsenyét, ez semmit se kap.
Ez a malac visít nagyot, uííí, uíí, éhes vagyok!
41. Hüvelyk ujjam almafa, mutató ujjam megrázta,
Középső ujjam felszedte, gyűrűs ujjam hazavitte
A kisujjam mind megette, megfájdult a hasa tőle.
Csipp csepp csepereg, 43. Reggeli harmat kelti a lepkét
Villám csattan megered, Virág a réten tárja a kelyhét
Zápor függöny, zuhatag Látja a lepke billen a szárnya
Fut a felhő, süt a nap. Virágkehelyben reggeli várja.
Jött ment, jót esett,
Fűnek, fának jólesett.44. Lassan jár a csiga biga, táskájában eleség,
Várja, otthon lánya, fia, csiga biga feleség.
45. Somvirággal, kakukkfűvel / Kányádi S./
Somvirág, somvirág,
aranysárga a világ.
Kakukkfű, kakukkszó,
kirándulni volna jó:
fűzfasípot faragni,
fűzfalóval lovazni,
árkon-bokron átal,
háton hátizsákkal,
menni, mendegélni,
este hazatérni:
fűzfalovam kocogva,
fűzfasípom tutogva,
somvirággal, kakukkfűvel,
kakukkszóval, tele szívvel.
46. Sarkady S. Gólyahír
– Mi szél hozott, kis futár?
– Nem szél hozott, napsugár.
– Kedves gazdád ki lehet?
– Fűnevelő kikelet.
– S mi a jó hír aranyom?
– Sárgulhat a kalapom!
– Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!
47. Három kérdezgető / Kányádi S /
I.
– Miből van a pántlikád?
– Hajnal pirosából.
– Miből szőtték a ruhád?
– Kék ég bársonyából.
– Miből van a köténykéd?
– Havasok havából.
– Hát te magad miből vagy?
– Mezők harmatából.
II.
– Te kis juhász, merre mész?
– Merre nyájam legelész.
– Hát a nyájad merre jár?
– Ahol zöld füvet talál.
– Hallod-e, te kis juhász,
ha farkas jő, mit csinálsz?
– Megmarkolom a botom,
s a farkast megugratom.
III.
– Hallod-e, te kis kovács,
mit kopog a kalapács?
– Azt kopogja, kipre-kopp,
csengős csikót patkolok.
– Hallod-e, te kis kovács,
mit dohog a kalapács?
– Azt dohogja, dön-de-leg,
ekevasat élezek,
mert a tavasz kö-ze-leg.
48. Gyalogúton / Kányádi S /
Hegyre fut, völgybe fut,
kanyarog a gyalogút.
Gyalogúton – ki lehet? –
egy kis legény lépeget.
Vállán villa, gereblye,
kalapjában két szem cseresznye;
villanyélre akasztva
hátán egy nagy tarisznya.
(Ebédet visz bizonyára,
arra vall a tarisznyája.)
Megy szaporán, meg nem áll,
máris milyen messze jár!
Mire jobban megnézhetném,
elnyeli a görbe ösvény.
49. Vigye el a róka /Kányádi S /
Volt egy kicsi kakasom,
elvitte a róka.
Jércém is a tavaszon,
elvitte a róka.
Volt egy ludam, jó tojó,
elvitte a róka.
Récém, tóban tocsogó,
elvitte a róka.
Gácsérom és gúnárom,
elvitte a róka.
Semmim sincsen, tirárom,
vigye el a róka!
50. Rajz rigóval / Kányádi S /
Ákombákom
levelek a fákon.
Limb-lomb susogó,
alatta ül nagyapó.
Mellette élete párja,
néznek együtt föl a fára.
Fejük fölött a rigó
azt fütyüli: élni jó.
51. Szerencse / Kányádi S/
Hű, mekkora szerencse,
hevül már a kemence,
a tészta is dagasztva
meg is kelt már magasra.
Hol a lapát, vessük be,
míg meleg a kemence:
süssünk hamar egy sütet
új sütetű kenyeret.
52. Sarkady Sándor: Gólyahír
– Mi szél hozott, kis futár?
– Nem szél hozott, napsugár.
– Kedves gazdád ki lehet?
– Fűnevelő kikelet.
– S mi a jó hír aranyom?
– Sárgulhat a kalapom!
– Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!
Válogatás Weöres Sándor : Bóbita c. kötetéből
HAT KIS VERS
FURULYA
Három egész napon át
Bújtam erdő vadonát,
Gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam.
Három egész napon át
Faragtam egy furulyát,
Vadrózsából tündérsípot csináltam.
BOLYGÓ ZÁPOR
Bolygó zápor
Libben, táncol,
Suhog a fü sürüjén, fa ágán.
Kéklő halvány
felhők alján
Kivirul a ragyogó szivárvány.
MI VOLNÉK?
Tűzben fa parazsa volnék,
Vízben puha moha volnék,
Szélben jegenyefa volnék,
Földön apám fia volnék.
OLVADÁS
Csipp,
Csepp,
Egy csepp,
Öt csepp
Meg tíz;
Olvad a jégcsap,
Csepereg a víz.
KACSA-ÚSZTATÓ
Tó vize, tó vize csupa nádszál,
Egy kacsa, két kacsa oda-császkál.
Sárban ezer kacsa bogarászik,
Reszket a tó vize, ki se látszik.
VOLT EGY SZÉP LÁDIKA
Volt egy szép ládika,
Nőtt benne egy almafa,
Én azon az almafán
Dinnyét szedtem délután.
Nagyot ugrott Sárika,
Beszakadt a ládika.
KELLENE KIS KERT
Kellene kis kert, bő-termő,
léc-kapuján kis réz-csengő.
Kellene még
két fakerék,
s egy taligát rá föltennék.
KOCSI ÉS VONAT
Megy a kocsi, fut a kocsi:
patkó-dobogás,
Megy a vonat, fut a vonat:
zúgó robogás.
Vajjon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajjon hova fut a vonat?
Völgyön, hegyen át!
Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
fut a sinen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete az alagút,
a masina fut.
NAGY A HÓ
Nagy a hó
igazán,
fut a sí
meg a szán,
hejhó!
Lecsuszik a Mari meg a Ferkó.
REGÉLŐ
Három görbe legényke, róka rege róka,
tojást lopott ebédre, róka rege róka,
lett belőle rántotta, róka rege róka,
a kutya lerántotta, róka rege róka.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
másik meg a fajtáját, róka rege róka,
harmadik az ükapját, róka rege róka,
hozzávágta kalapját, róka rege róka.
A KUTYA-TÁR
Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülü Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!
Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevőknek öt forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!
PLETYKÁZÓ ASSZONYOK
Juli néni, Kati néni
– letye-petye-lepetye! –
üldögélnek a sarokba,
jár a nyelvük, mint a rokka
– letye-petye-lepetye! –
Bárki inge, rokolyája
– letye-petye-lepetye! –
lyukat vágnak közepébe,
kitűzik a ház elébe
– letye-petye-lepetye! –
HARAGOSI
Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
din don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din don diridongó.
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din don diridongó.
CSUPA FEHÉR
Reggel süt a pék, süt a pék
Gezemice-lángost.
Rakodó nagyanyó
Beveti a vánkost.
Reggel nagy a hó, nagy a jég,
Belepi a várost.
Taligán tol a pék
Gezemice-lángost.
ESŐVERT TÁRSASÁG
Jön a kocsi, most érkeztünk,
alaposan eltévedtünk,
derekasan áztunk-fáztunk,
no de kicsit elnótáztunk.
Jegenyefa ingó-bingó,
odaül az ázott holló,
teregeti csapzott tollát,
keserüli holló-voltát.
PARIPÁM CSODASZÉP PEJKÓ
Paripám csodaszép pejkó,
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
nem adom, ha igérsz százat.
Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
odanéz a nap is százszor.
EJ, HA TUDNÁD, HOL VOLTAM!
Ej, ha tudnád, hol voltam!
Lúd-lányokkal mosdottam.
Ne félj tőlem: ingemre
gágogás van hímezve.
RÉVÉSZ LÁNYA
Révész lánya, citerád
engem hí a vizen át.
Várj, jövök, csak felhuzom
rigófészek-papucsom.
DUNA MELLETT
Duna mellett kopár fa,
rászállott a madárka,
rászállott a madárka,
vízre-hajló ágára.
Kettőnket, te madárka,
csak elbír a kopár fa,
ráülünk az ágára,
fütyülünk a világra.
GALAGONYA
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
A TÜNDÉR
Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.
Bóbita Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.
Bóbita Bóbita álmos,
elpihen őszi levélen,
két csiga őrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.
HA A VILÁG RIGÓ LENNE
Ha a világ rigó lenne,
kötényemben ő fütyülne,
éjjel-nappal szépen szólna,
ha a világ rigó volna.
De ha a világ rigó lenne,
be se férne kötényembe,
kötényem is honnan volna,
ha egész világ rigó volna.
FORGÓS-ROPOGÓS
Sej-haj, folyóba
sok a hal valóba,
Dunába, Tiszába
se-szeri, se-száma.
Sej-haj, vadonba
kivirít a gomba
keményre, kerekre,
ha bolond, ne szedd le.
Sej-haj, fonóba
sok a lány valóba,
ki barna, ki szőke,
sose fuss előle.