Ebben az cikkben néhány olyan játékötletet szeretnénk adni, melyekkel fölkelthetjük gyermekünk figyelmét, érdeklődését az anyanyelve iránt, és segíthetjük a beszédindulását, beszédfejlődését.
– Hívjuk fel figyelmét a hangokra!:
– ha hallunk valamit, nevezzük is meg, minek a hangja volt.
– Hangot adó játékokkal (csörgő), tárgyakkal (pl.kulcs, gyufásdoboz), hangszerekkel: Szólaltassuk meg együtt, hallgassuk meg, milyen hangja van, nevezzük is meg, majd tegyük bele egy zsákba (egyszerre csak 2-3-at). Egyet szólaltassunk meg, a gyermek keresse ki a zsákból, melyiket hallotta! Utána ő is mutathat nekünk.
– Hol szól? Rejtsenek el zenélő játékot, ébresztő órát valahová a gyermek közelébe. Keresse meg, honnan jön a hang! Ha nehéz, először lássa is, hogy eldugjuk a tárgyat. Utána ő is rejtse el, és mi keressük meg. Adjunk ötletet, hová tegye! Pl. Tedd a vödörbe, a fotel alá, anya zsebébe, táskába stb.
– Hangutánzás: Utánozzák a hangját annak, aminek csak lehet. Pl. malac: ú-í, csacsi: i-á, vonat:s, kígyó:sz repülő: zs, dudálás: dudú stb.
– Készítsenek saját kis leporellót, képeskönyvet!: elég hozzá egy nagyobb rajzlap, színes fotókarton, amiből szélesebb csíkot vágunk, és harmonikaszerűen összehajtogatjuk. Egy-egy kis oldalra egy képet ragasztunk. Ezek a képek lehetnek bármilyen színes újságból kivágott képek. A ragasztásnál segítsünk (száraz, stiftes ragasztót használjanak). Utána lehet nézegetni, mondókát mondani a képekhez. Ha még nem nevezi meg a képet, akkor 2-3 kép közül válassza ki, melyiket mondjuk, és mutassa meg.
– Gyűjtsenek képeket újságokból, és vágják körbe, majd ragasszák fel 1 nagyobb füzetbe! Lehet később egy-egy színhez keresni képeket pl. piros: eper, cseresznye, piros ruha, piros autó stb. Kérdezzünk rá, „Milyen?”
– Lehet témakörök szerint is gyűjtögetni pl. állatokat, ruhákat . ennivalókat.
– Testrészeim: Nagy csomagolópapíron rajzolják körbe a testét, és utána egészítsék ki a hiányzó részletekkel (szem orr, száj, ruha gombjai stb.). Közben és utána is mondják el, melyik testrésze hol van, és magán is megmutathatja.
– Legyen saját kis fotóalbuma, ami kapcsán lehet a gyermekről, a családtagokról, fontosabb eseményekről beszélgetni.
– „Beszélgetős játék”: állatokkal, játék babákkal, bábokkal játszanak el egy-egy rövid kis jelenetet. Pl .esti fürdetés, etetés, vagy: vásárolni, orvoshoz megyünk. Rövid mondatokkal kísérjük a cselekvéseket, és mondjuk el, ki mit szokott mondani.
– Varázsoljunk!: Zsákból, kendő alól varázsoljanak elő 3-4-5 olyan tárgyat, amit előtte együtt beleraktak. Próbálja meg kitalálni, mi van a kezében, vagy kérjük, hogy keressen meg valamit a kezével (próbáljuk megmutatni, hogy csak a kezünkkel „találjuk ki”, mi van benne)
– Szóismétlés: Labdagurítás vagy kockákból építés közben: minden labdagurításkor, vagy kockarakáskor mondunk 1-1 szót a gyermeknek, és neki utánunk kell mondania. Bíztassuk: „Mondd te is!” Ha nem tisztán mondja, akkor mi jól megismételhetjük, az ő kiejtését még nem javítjuk!
– Súgjunk a gyermeknek szemtől szemben helyzetben szavakat (először rövideket, és olyan szavakat, amiket gyakrabban használunk, utána hosszabbakat is lehet). Találja ki mit súgtunk. Pl. a játékai közül , amit elővarázsolt a zsákból, azokkal ezt is lehet játszani. Utána ő is súghat nekünk. „ Mondd halkan mit kérsz!”
– Rendrakós játék: válogassunk egy nagy dobozba pl. állatokat, és ruhákat (3-5 darabot). Tegyük az állatokat pl.egy házikóba (rajzolhatunk is egyet), a ruhákat pedig egy táskába, vagy szekrénybe. Segítsünk eldönteni, mi hová való, és a végén is nevezzük meg, hogy az egyik helyen vannak az állatok, a másikon a ruhák. „Mik ezek? Mind-mind…..állatok” Lehet játszani ezt ennivalókkal, játékokkal is ugyanígy.
– Ugyanígy szétválogathatunk 2 féle színű tárgyakat is, pl. kék és piros tárgyakkal. Először kérük meg, hogy válassza ki a piros autót, a kék babát stb. A végén a színre rá is kérdezhetünk . „ Milyen az, ami itt van? „ Ha még nem nevezi meg önállóan, mi mondjuk.pl. „Ez mind piros.”
– Etessük meg a kedvenc játékállatokat, babákat! Mindenki kapjon tálat, tányért, és kérjen a gyermektől enni. Pl. „A maci almát kér. Adj a macinak almát! Mit kapott a maci? Mit adtál a macinak? „ Mit eszik a baba? A baba körtét eszik „ stb.
– Pakoljunk! Kérjük meg a gyermeket, hogy segítsen elrakni 5-6 tárgyat. Lehet dobozba, kosárba, zacskóba, tálba stb. pakolni. Ezeket is készítsük oda. Próbáljuk ki, hogy furcsa helyekre is pakoltatunk a gyermekkel. Pl. kesztyűbe, zokniba, papucsba.
Figyeljük meg, megérti-e!
Ha már mond szavakat: Kérdezzünk rá, „Mit raktál/ tettél a dobozba?” Ilyenkor már a tárgyesetet is használjuk: pl. babát, kockát, csibét.
- Hasonlót játszhatunk bevásárló játékkal is. Cseréljük a szerepeket! Egyszer a gyermek az eladó, és mi kérünk tőle tárgyakat, utána ő is kérjen tőlünk. Kérdezzünk rá: „Mit adtam? Mit kértél? Mit kaptál?”pl. almát, körtét stb.
- Rajzoljunk a gyermeknek egyszerűbb, nagyobb képeket, ő kiszínezheti zsírkrétával. Mondjuk, és kérdezzük Meg:„Mit rajzoltam?”
- Pakoljunk megint! Később már azt is kérdezhetjük, „Hová raktad a kockát? Mibe tetted a babát?” pl. a vödörbe, a kádba.
- Mondókázzunk, énekeljünk, és kísérjük mozgással!
- Sok kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, forgás stb.
A beszédfejlődés késésének okai
- Az öröklésnek nagy a jelentősége, a gyermek családjában, főleg apai ágon sok esetben találni olyan személyeket, akiknél a beszédfejlődés késett.
- Lehet oka még olyan szülési sérülés, mely az agynak a beszédmozgásokat és a beszédmegértést irányító területeit érintette.
- Viszonylag gyakoriak a beszédfejlődési zavarral küzdők között a koraszülöttek, mivel egyrészről a koraszülöttséget okozó rendellenesség károsító hatással lehet a gyermek további fejlődésére is, másrészről a kissúlyú, éretlen újszülött szülés közben és szülés után is sérülékenyebb.
- Oka lehet még alkati is, sok esetben találkozhatunk rendellenes fekvésben született gyermekekkel.
- Súlyos testi gyengeség gyakran együtt jár a beszédkéséssel.
- Általános motoros ügyetlenség is okozhat problémákat, mivel a beszéd rendkívül finoman összerendezett mozgásokat igényel.
- Kisgyermekkori agysérülések és egyes gyermekkori betegségek is vezethetnek a beszédfejlődés késéséhez.
- Az agyi érés késése
- A beszédkésés oka lehet még a beszédnevelés elhanyagolása is, mivel a beszéd megjelenésének időpontja jobban függ a környezeti hatásoktól, mint a gyermek intelligenciájától. Ha a környezet nem, vagy alig nyújt példát az utánzásra, akkor nem fejlődik a gyermek beszéde.
A terápia területei
A foglalkozásokra általában jellemző az elfogadó légkör, a játékosság, a fejlesztés során a gyermek életkori szintjéhez igazodunk.
1. Szókincsbővítés
Ezen belül:
- a közeli környezet gyakori tárgyai
- a közeli környezet ritkább tárgyai
- cselekvést, történést kifejező igék
- többes számú főnevek
- a távolabbi környezet tárgyai
- számneves szószerkezetek
- melléknevek, jelzős szerkezetek (kicsi-nagy, színek) stb.
2. Általános fejlesztés
- kommunikációs kedv felkeltése (szemkontaktus kialakítása, beszédfigyelem felkeltése)
- nagymozgások fejlesztése – gyakran mondókákkal, gyermekdalokkal kísérve
- finommozgások fejlesztése – pl. mondókák kísérése kéz-és ujjmozdulatokkal
- színek tanulása
- hallási figyelem fejlesztése
- téri tájékozódás fejlesztése
- számfogalom kialakítása
- grafomotoros készség fejlesztés – pl. papír tépése, gyűrése, ragasztása, festés ujjfestékkel, vízfestékkel stb.
- emlékezet fejlesztése látás és hallás alapján
3. A magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása – melynek során a természetes beszédfejlődés menetét követjük
- tőmondatok alkotása (pl. A baba áll.)
- tárggyal bővített mondatok (pl. A maci mézet eszik.)
- helyviszonyok tanulása (pl.-ba,-be,- ban, -ben helyhatározó használata)
- mondatok többes számú igékkel
- részeshatározó (-nak, -nek)
- eszközhatározó (-val, -vel)
4. A beszéd alaki rendezése
A magyar nyelv hangjainak helyes kiejtését elkezdjük kialakítani,
- először indirekt úton, azaz hangutánzással
- majd direkt hangfejlesztéssel: azaz a tükör előtt végzett gyakorlatokkal is (beszédszervek ügyesítése, ajak- és nyelvtorna segítségével), hallási megkülönböztető gyakorlatokkal.
5. A beszédészlelés –és beszédmegértés fejlesztése
Jó esetben a beszédértés fejlődése mindig kicsit megelőzi a beszédprodukció fejlődését. A gyermek tehát mindig többet ért, mint amennyit mond.
Fontos azonban hogy tudjuk, van-e a gyermeknek ezen a területen lemaradása, mert e területek fejlesztése is fontos, nem csak a beszéd kivitelezésének segítése.
A beszédészlelés a beszédhangok, és hang-kapcsolatok felismerését jelenti. Jó működése nagyon fontos, pl. új szavak tanulásánál.
A beszédészlelést fejlesztő játék pl.:
- állathangok utánzása bábokkal, vagy állatos formaegyeztető játék kirakása közben
- „állatok megetetése”: két állat hangját mondjuk, és annak adhat „enni” a gyermek, amelyiknek a hangját hallotta éppen (pl. a kígyó sziszeg: sz, vagy a maci morog: m)
- labdázás közben szavakat mondunk (először rövidebbet, majd hosszabbat). A gyermek visszagurítja a labdát, és utánunk mondja a hallott szót. Később ugyanezt mondatokkal is játszhatjuk.
A beszédmegértés magába foglalja az elhangzó szavak, a szavakhoz kapcsolódó toldalékok (pl. babát, babának, babával stb.), a rövidebb, majd hosszabb mondatok és mesék, más szövegek megértését.
A beszédmegértést fejleszti pl. :
- bevásárló játék : mi kérünk a gyermektől bizonyos tárgyakat, vagy később azok képeit, ő pedig a kosarunkba teszi.
- rakosgató játék: A gyermek a játéktárgyakat oda teszi, ahová kérjük. Szokatlan dolgokat is mondunk. Pl. „Tedd a fát a kesztyűbe!” vagy „Rakd az asztalt a kádba!”
- megkérjük a gyermeket, hogy válassza ki, mutassa meg azt a képet, amelyikről beszélünk pl. A baba eszik. A baba sír.
6. Szóbeli emlékezet fejlesztése
- mondókák, dalok tanulása
- mondatismétlések
- rövid történetek mesélése
A fenti területek fejlesztése egymás mellett történik, tehát egy foglalkozáson játszunk, pl. beszédkedv-felkeltő játékot, bővítjük a gyermek szókincsét, fejlesztjük beszédértését, hallási figyelmét, nagy – és finommozgásait, új nyelvi szerkezetet „tanulunk” (pl. a tárgyeset használatát).
Felhasznált és ajánlott irodalom
„…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél? Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Fejlődési diszfázia, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, BGGYTF, Budapest, 1995.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004. Dr.Gósy Mária- Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával!